Jó napot!
Hollywood imádja dramatizálni a leghétköznapibb dolgokat is. Részben nekik, részben pedig az internetes anarchiának (bárki bármit bármiről bárhogyan bármibárhó írhat) köszönhetjük (köszönjük is lelkesen), hogy igensok tudományos dőreség tartja magát a tényekkel és bizonyításokkal szemben. Ezen kamuvárak közül vennénk most ostrom alá tízet.
1. Szkafander nélkül felrobbanunk az űrben.
A Föld egy nagyon pazar hely az ember számára. Van egy fain légkörünk, mely megvéd az UV sugaraktól, viszonylag állandó hőmérsékletet biztosít, és az atmoszférikus nyomás is a barátunk. Viszont ha már nem véd minket ez a jóságos takaró, akkor nekünk befellegzett.
A legsúlyosabb problémákat a testnedvekben történő gázbuborék képződés, valamint az oxigénhiány okozza. A gázképződés oka a külső nyomás lecsökkenése, mely a vákuumban oly alacsony, hogy a testnedvek forráspontja az átlag 37 °C testhőmérséklet alá esik (nem melegszik fel, az más tészta). Ezen bugyborékzás aztán dúrvábban meggyötör mint nagymami töltöttkáposztájából a családon belüli rivalizálás késztetésére befalt 10 gombóc, sörrel, mentossal, tejföllel és diétás kólával. Akár testünk eredeti méretének duplájára is felfúvódhatunk, de nem robbanunk fel! A bőrünk elég erős és rugalmas ahhoz, hogy megakadályozza ezt a látványos filmes klisét. A fájdalomtól nyilvánvalóan becsúszik a sportszelet a nadrágba, és a vérkeringésünk is szép lassan leáll, de nincsen pukk.
Ahogy már említettük, a másik végzetes körülmény az oxigénhiány. Testünk nagyjából 15 másodperc alatt felhasználja a teljes oxigénkészletét, minek következtében eszméletünket vesztjük. Most persze sokan gondolhatják, hogy ők percekig is vissza tudják tartani lélegzetüket, azonban ez a Földön érvényes, ha az űrben szeretné valaki visszatartani a lélegzetét, javaslom gondolja meg a dolgot. A külső nyomás hiányában a benntartott levegő ugyanis villámgyorsan kitágul, és kisüvít a tüdőből, elég komolyan roncsolva azt.
No, miután elájultunk maximum pár percig élhetünk odakünn. A fentieken kívül ott van még a Napból érkező közvetlen UV sugárzás, mely ropogósra süti bőrünket. Az UV mellett a nagyenergiájú protonok (gamma- és Röntgensugárzás) a lelket is kibombázzák a DNS-ünkből amely mutációhoz vezet és nagy valószínűséggel minden-rákot is kapunk (már ha életben maradunk). Ne feledkezzünk meg arról se, hogy az űr hideg mint az inverz pokol, azonban nem fogunk filmes sebességgel instant jéggé fagyni, mivel a vákuum szörnyű hővezető, szóval szép lassan komótosan kihűlünk.
Összefoglalva: az űrben védőruha nélkül felfúvódunk, megsülünk, mutálódunk, kihűlünk, a keringésünk leáll a tüdőnk rottyra megy, nekünk pedig SANYI (death). Zsír. Az űr veszélyes, és csupaszon bárkit eltesz láb alól, azonban egyáltalán nem olyan drámai módon mint a moziban. Fél percnyi pucér űrsétát maradandó károsodás nélkül túl lehet élni, ha pedig 1-2 percig kapjuk a space-wellnesst, még akkor is jó eséllyel megússzuk a dolgot, de ha kapa is lenne, azt minden bizonnyal a fulladás okozná. Kb a 2001: Űrodüsszeia c. filmen kívül mindenki ignorálja ezen tényeket.