10 tudományos tévhit, melyek ma is szedik áldozataikat.
Posted in Címkék: tudomány science vérnyúl ifls | Posted on 2014.07.14. 22:19
|232
Manapság is számtalan olyan tudományos tévhit kering közszájon, melyeket készpénzként fogad el olykor még a tudományra nyitott közönség is. Ezek közül szemezgetünk, a csodálatos ifls oldal remek listáját lenyúlva használva útmutatóként.
1. Csupán agyunk 10%-át használjuk ki.
Való igaz, agyunk egy leírhatatlanul bonyolult része testünknek. Ott lakik a lélek, ott jön létre a szerelem, ott érezzük az éhséget, a szenvedélyt, a hideget/meleget, és úgy általában az az irányító központja a csillagporból összerakott húsborítású csontgépünknek. De! Még ha nem is állna rendelkezésünkre egy raklapnyi vizsgálati eredmény ennek a 10%-os LÓ-ságnak az ellenkezőjéről (valójában áll [rendelkezésre]), a józan paraszti ész is azt mondatja, ez egy égbekiáltó marhaság. Csekélyke, néhány kilós súlya ellenére az agy testünk oxigén és a glükóz (magyarul az energiakészletek) 20%-át használja fel. Eszerint tehát a Tervező, vagy az evolúció egy olyan szervet kreált, ami irdatlan energiát vesz fel, viszont 90%-ban kihasználatlan.
Továbbá, nem túl gyakran halljuk azt, hogy "önnek agyrákja van, de micsoda malac, hogy pont a kihasználatlan részeket támadta meg a tumor, így kinyisszantjuk és jónapot." A fej- és/vagy agysérülések áldozatai közül 10-ből 9 embernek simán túl kéne élnie minden gond nélkül. Persze van egy-két példa, mikor pl átmegy egy lövedék valaki velején, de nem hal bele, viszont a mellékhatások (memóriavesztés, koordinációs zavarok, beszédkészség elvesztése) is igen durvák szoktak lenni.
Lehetséges, hogy nem használjuk konkrétan az összes agysejtünket minden időpillanatban, de attól agyunk igenis ki van használva. Az más kérdés ha valaki néha úgy érzi, szellemi teljesítőképességének még nem érte el a felső határát, de ez nem azt jelenti, hogy ne használnánk a vezérlőközpont max kapacitását minden áldott nap.
Végül persze lehet azzal érvelni, hogy "dehát fejszámoláshoz ha teszem azt a hipotalamuszt is tudnám használni, az milyen baró lenne már". Biztosan mindenki úgy emlékezne ránk, mint aki 4 napig fejszámoló hőscsillagként ragyogott a sötét középszer egén, és akit megmagyarázhatatlan módon 48 fokos láz szabadított meg az árnyékvilágtól.