10 Űrmítosz, amit el kéne már felejteni!

    | Posted in Címkék: tudomány nasa science |

    65

    Jó napot!
    Hollywood imádja dramatizálni a leghétköznapibb dolgokat is. Részben nekik, részben pedig az internetes anarchiának (bárki bármit bármiről bárhogyan bármibárhó írhat) köszönhetjük (köszönjük is lelkesen), hogy igensok tudományos dőreség tartja magát a tényekkel és bizonyításokkal szemben. Ezen kamuvárak közül vennénk most ostrom alá tízet.

    1. Szkafander nélkül felrobbanunk az űrben.

    outland 1.gif

    A Föld egy nagyon pazar hely az ember számára. Van egy fain légkörünk, mely megvéd az UV sugaraktól, viszonylag állandó hőmérsékletet biztosít, és az atmoszférikus nyomás is a barátunk. Viszont ha már nem véd minket ez a jóságos takaró, akkor nekünk befellegzett.

    A legsúlyosabb problémákat a testnedvekben történő gázbuborék képződés, valamint az oxigénhiány okozza. A gázképződés oka a külső nyomás lecsökkenése, mely a vákuumban oly alacsony, hogy a testnedvek forráspontja az átlag 37 °C testhőmérséklet alá esik (nem melegszik fel, az más tészta). Ezen bugyborékzás aztán dúrvábban meggyötör mint nagymami töltöttkáposztájából a családon belüli rivalizálás késztetésére befalt 10 gombóc, sörrel, mentossal, tejföllel és diétás kólával. Akár testünk eredeti méretének duplájára is felfúvódhatunk, de nem robbanunk fel! A bőrünk elég erős és rugalmas ahhoz, hogy megakadályozza ezt a látványos filmes klisét. A fájdalomtól nyilvánvalóan becsúszik a sportszelet a nadrágba, és a vérkeringésünk is szép lassan leáll, de nincsen pukk.

    Ahogy már említettük, a másik végzetes körülmény az oxigénhiány. Testünk nagyjából 15 másodperc alatt felhasználja a teljes oxigénkészletét, minek következtében eszméletünket vesztjük. Most persze sokan gondolhatják, hogy ők percekig is vissza tudják tartani lélegzetüket, azonban ez a Földön érvényes, ha az űrben szeretné valaki visszatartani a lélegzetét, javaslom gondolja meg a dolgot. A külső nyomás hiányában a benntartott levegő ugyanis villámgyorsan kitágul, és kisüvít a tüdőből, elég komolyan roncsolva azt.

    No, miután elájultunk maximum pár percig élhetünk odakünn. A fentieken kívül ott van még a Napból érkező közvetlen UV sugárzás, mely ropogósra süti bőrünket. Az UV mellett a nagyenergiájú protonok (gamma- és Röntgensugárzás) a lelket is kibombázzák a DNS-ünkből amely mutációhoz vezet és nagy valószínűséggel minden-rákot is kapunk (már ha életben maradunk). Ne feledkezzünk meg arról se, hogy az űr hideg mint az inverz pokol, azonban nem fogunk filmes sebességgel instant jéggé fagyni, mivel a vákuum szörnyű hővezető, szóval szép lassan komótosan kihűlünk.

    Összefoglalva: az űrben védőruha nélkül felfúvódunk, megsülünk, mutálódunk, kihűlünk, a keringésünk leáll a tüdőnk rottyra megy, nekünk pedig SANYI (death). Zsír. Az űr veszélyes, és csupaszon bárkit eltesz láb alól, azonban egyáltalán nem olyan drámai módon mint a moziban. Fél percnyi pucér űrsétát maradandó károsodás nélkül túl lehet élni, ha pedig 1-2 percig kapjuk a space-wellnesst, még akkor is jó eséllyel megússzuk a dolgot, de ha kapa is lenne, azt minden bizonnyal a fulladás okozná. Kb a 2001: Űrodüsszeia c. filmen kívül mindenki ignorálja ezen tényeket.

    2. A Föld és a Vénusz testvérbolygók.

    A Vénuszt igen gyakran testvérbolygónknak írják le, és ez fedi is a valóságot amennyiben egy velünk 1%-os genetikai hasonlósággal bíró, mutáns, háromnemű, kocsonyás testű mostoháról van szó. Valószínűleg ez az elnevezés is egy olyan maradvány mint a "felkel a Nap, lenyugszik a Nap". Már régóta tudjuk, hogy a Nap nem megy sehová, mi keringünk körülötte és a forgásunkból adódik a napszakok váltakozása, az elnevezés azonban maradt. A Vénusz még tán méreteiben áll hozzánk legközelebb, csak kicsivel kisebb Földünknél, és a tömege is 80% bolygónkénak. A naptól 93 millió kilométerre kering nagyjából a lakhatósági zónában (mi 150 millióra, tutira a ződ zónában).

    Venus_Earth_Comparison.png

    Ennyit a tesóságról mivel. A Vénusznak nincs holdja, ezzel a Merkúrral ketten vannak a naprendszerben, még a csóringer Plútónak is van 5(!!!). A Vénusz a legforróbb bolygó a maga 456 °C-os hőmérsékletével. Döbbenetesen sűrű az atmoszférája mely a meteorzáporoktól ugyan véd, de az üvegházhatás úgy elszabadult, hogy még a legvérmesebb konzervatív bábpolitikus sem tudná liberális nyávogásnak betudni a grínhauszefektet. A légnyomás 90-szerese a földinek, és fullon van vulkánokkal (eddig kb 1600-at fedeztek fel, és ezek csak a legnagyobbak).

    A legérdekesebb dolog a Vénusszal kapcsolatban a retográd forgása. Ez egy igen ritka jelenség (az Uránusz a másik bolygó aki így viselkedik) ami a forgási és keringési irány ellentétét jelenti, tehát ellenkező irányba forog saját tengelye körül, mint amilyen irányba kering a Nap körül, vagyis az Esthajnalcsillagon Nyugaton kel a Nap (micsinál?). Ráadásul ez a forgási sebesség is nagyon renyhe. Lassabban tesz meg egy fordulatot saját tengelye körül, mint ahogy megkerülné a Napot, tehát egy vénuszi nap (243 földi nap) hosszabb, mint egy vénuszi év (225 földi nap). Hogy mi okozza ezt? Azt még Frei Tamás sem tudta kideríteni. Eddig... *sejtelmes Tü-Dű-Dü-Dü-Dűű dallam*

    3. A Nap egy tűzgolyó.

    A Nap nem ég, hanem izzik. Ez szavakon lovagló szőrszálhasogató különbségnek tűnhet, pedig egyáltalán nem az. A Nap fény- és hősugárzását nukleáris reakció okozza, nem pedig kémiai mint a sima égést. A tűzhöz egyébként továbbra is az a három dolog kell amit általános iskolában megtanultunk: éghető anyag (hidrogén, kipipálva) égéshez szükséges hőmérséklet (ez meg aztán pláne kipipálva) és végül oxigén (háttööö). Amúgy ha már itt tartunk...

    4. A Nap sárga színű.

    sponge.jpg

    Ha bárkit megkérdünk milyen színű is a Nap, kapásból rávágja, hogy sárga. Még a butus Kal'El (Superman) is lesárgázta központi csillagunkat, és mondhatni ez jól is van így. A légkörünkön keresztülhaladva a nap fénye megtörik, megváltozik a hullámhossza, és így a nappali időszak döntő többségében határozottan sárgának látjuk.

    Méginkább félrevezető az a jónéhány asztrofotó (pl a NASA által) melyek a Napot szintén sárgának mutatják. Nos ez azért van, mert ezen képek zömét módosítják annak érdekében, hogy jobban felismerjük csillagunkat. Az igazság azonban az, hogy a Nap fehér színnel ragyog.

    Egyébként a nap színének megállapításához nem kell űrsétát tennünk (lehetőleg szkafanderben). Elég ha tudjuk a felszíni hőmérsékletét. A "hideg" csillagok (max 1-2000 °K felszín) barna, vagy sötétvörös színben pompáznak kezdik karrierjüket, és úgy világosodnak ahogy nő a hőmérsékletük. A spektrum másik végén, a szuperforró csillagok (több mint 10.000 °K felszín) kék színt szórnak szerencsés szomszédaik szép szemibe. A mi csillagunk egy átlagos, kb 6000 °K felszíni hőmérsékletű csillag, így a fénye szép fehér.

    5. A Föld nyáron közelebb van a Naphoz.

    Első pillantásra ebben még van is logika. Ha közelebb vagyunk a hőforráshoz, akkor melegebb van. Az igaz, hogy a Föld és a legtöbb bolygó nem kör, hanem elliptikus pályán kering a Nap körül, tehát nem konstans a távolságunk a sárga csillagunktól, legközelebb 147 millió km, legtávolabb pedig 152 millió km a távolságunk. Ennek azonban semmi köze az évszakokhoz.

    Az évszakok a Föld Naphoz viszonyított dőlésszögén múlik (mint az közismert). Amikor meredekebben szúr a Nap nyár van, amikor laposan, akkor meg tél. Nem nagy rejtély.

    6. Hang az űrben.

    Ismét egy moziklasszikus. Néhány kivételtől eltekintve (2001, Firefly) Hollywood szerint a világűrben minden zúg, búg, csörög, csattog, csipog, pittyeg, kattog, durran, robban, zizeg, früttyög, slottyog, truttyog és huppog. Bár valószínűleg ha én költenék nyolcvan csrilliárd dollárt egy filmre én is hallani szeretném azt a kikúrt robbanást. De azért mi tudjuk, hogy közvetítő közeg nélkül a hangnak esze ágában nincs terjedni. A mítoszt főleg az ismeretterjesztő műsorok tartják fenn, ahol minden ugyanúgy zajong mint a sztárvarszban (jó, imádom én is a Trek-ket meg a Wars-t is, de azért..)

    star-trek-inspirational-poster.jpg

    Mondjuk mindez nem azt jelenti, hogy a Földön kívül sehol nincs semmi zaj. A Marson például szintén terjed a hang, viszont az ottani légkörben sokkal magasabb lenne a hangunk.

    7. A Kínai nagy fal látható az űrből.

    Persze, nyilván a házunk is, sőt, a kertben nudizó alsótestemen a szőke szőrszálak is...

    Oké, hogy a nagy fal több ezer kilométer hosszú, ellenben csak max 10 méter széles. Szóval a "látszik az űrből" dolog azon múlik mit tekintünk űrnek. Ha olyan magasra röpülünk mint a méltán híres Anettka szpéjsz prodzsekt, akkor onnan lehet, hogy látszódna, viszont akkor a nagy piramisok sokkal jobban láthatóak volnának, lévén szélesebbek, a többi ember alkotta dologról (duzzasztógátak, 30 méter széles megaautópályák, brutális gyáróriások) nem is beszélve. Hanyagoljuk az izoláció hétezer kilométeres mérnöki remekművét, jó!?!

    8. A holdnak van sötét oldala.

    Naa, hát erről már egyszer megemlékeztünk, azóta sem változott égi jótevőnk pályája.

    9. Egy aszteroida övön nem lehet keresztülröpülni.

    200 (1).gif

    No ez aztán tényleg klasszik. Han Solo bebizonyította, hogy Anakin után... LOL Ő a legfaszásabb pilóta az egész messzi- messzi galaxisban. Nem elég, hogy csomó csillagrombolót "kimanőverezett" lerázott jópár Tie vadászt, még egy aszteroidamezőn is sikeresen keresztülnavigált az 1:3720-hoz való hendikepje ellenére. Well done, Captain Solo! Csak annyi a baj, hogy ezt még egy Tyron képességű nímand is teljesíteni tudná - már ha lenne űrhajója.

    A filmek egyik legnagyobb tévedése a kozmosz méreteinek pontatlan ábrázolása. Mondjuk ezt igazából nem lehet nekik felróni, mivel ha valósághűen akarnák ábrázolni az űr ürességét, nos akkor igen sokáig csak a fekete vásznat bámulhatnánk ahol néha egy-egy fénypont is felvillanna bolygóként bemutatva jelentéktelen mivoltát. A lényeg az, hogy a világűr rettentő üres, és nagy. Mármint tényleg, mocskosul, rohadtul kúúúrvára NAGY!!!

    Vegyük példaként a saját (Mars és Jupiter között elhelyezkedő) aszteroidaövünket. Több millió aszteroida és meteor alkotja; mondjuk ez a szám a sokszorosa is lehetne, attól függ mennyire kis objektumokkal tudunk számolni említésre méltó tagként. A legnagyobb, a nemrég aszteroida státuszból kisbolygóvá előléptetett Ceres, 950 kilométeres átmérőjével. A lényeg az objektumok közti távolság. Mert még itt, a mi aszteroida övünkben is, a rengeteg objektum ellenére többszázezer kilométer a távolság 2 kődarab között, az esély pedig, hogy telibetrafáljuk az egyiket nagyjából egy a milliárdhoz. Egyébként már 11 szondát lőttünk keresztül az övön minden gond nélkül.

    10. A NASA az amerikai költségvetés negyedét felemészti.

    Az kétségtelen, hogy az űrkutatásra eddig messze a NASA (National Aeronautics and Space Administration - Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) költötte a legtöbb pénzt. Sajnálatos módon a közvélemény támogatásának lassú eróziójával ezek az összegek évről évre karcsúsodnak. Az emberek többsége magasról tesz az űrkutatás eredményeire, és ez annak fényében, hogy az egész emberiség egyik legambíciózusabb, legfontosabb vállalkozásáról van szó, nos szerintem is szégyen szomorú.

    huell.gifA NASA legnagyobb gondja a mucsai mocsárlakók kitartóan hangos óbégatása, miszerint a NASA túl sok pénzt költ. Mocsárék ráadásul rettentően túl is becsülik ezt az összeget. A közvéleménykutatások folyton azt a gyászos eredményt hozzák, miszerint az átlag amerikai tényként kezeli, hogy a NASA az USA költségvetésének 25%-ával bohóckodhat. Erre még rájön a nem épp fényes világgazdasági helyzet, a helyi anyagi gondok és már nem is olyan meglepő, ha ennek a téves adatnak hatására az emberek inkább temetnék az űrprogramot.

    A rideg valóságban a NASA a fent vizionált büdzsé töredékével gazdálkodhat. 2015-ben pl a költségvetés 0.5%-a jut nekik, az eddigi átlag pedig valahol 1% körül mozog. Még a hatvanas években a Szovjetekkel vívott őrült űr-verseny csúcspontján is 4,4% jutott nekik osztályrészül, pedig akkor még az uccsó Lápvidék László is tolta volna nekik a zsettát csak hogy lenyomják a komcsikat.

    Zárójelben csak annyit az amerikaiakról, hogy egyik éjszaka volt egy embertelen áramszünet Los Angeles-ben, minden fény kialudt, majd elkezdtek záporozni a hívások a tűzoltóságra furcsa égi jelenségekről, majd hosszas fejtörés után rájöttek a tűzoltó kollegák, hogy a helyiek még életükben nem látták a Tejutat, és halálra paráztak az eget kettészelő fényes ösvénytől...

    Nos ennyi lett volna az újabb listlicsku hanyagolandó "tényekkel". Remélem ismét sikerült újat fordítani, a következő alkalomig pedig, legjobbakat mindenkinek!

    Forrás #1,  forrás #2,  forrás #3

    A bejegyzés trackback címe:

    https://mrbloodbunny.blog.hu/api/trackback/id/tr146685395

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    ferko37 2014.09.10. 16:03:05

    Csak annyit tennék hozzá, hogy valójában óriási a távolság az aszteroida öv objektumai között, de ha űrhajó sebességgel haladunk (Minden idők Falconja simán), akkor nem sokat oszt-szoroz pár százezer km... Szóval ilyen viszonylatban tényleg kapkodni kell a botkormányt!

    álfirkász · http://narancsosliba.blog.hu/ 2014.09.11. 15:22:52

    @ferko37: bocs, k. rég láttam a filmet, de nem az Alderaan(?) bolygó maradványai közt manővereznek, amikor ilyen sűrűn jönnek a sziklák? :)

    Globetrotter2014 2014.09.11. 15:22:57

    Ez a poszt nagyon ott van. Kívánok a szerzőnek még sok-sok szabadidőt hasonló posztok alkotásához :)

    snowboard 2014.09.11. 15:23:33

    "Fél percnyi pucér űrsétát maradandó károsodás nélkül túl lehet élni"
    Miután az embernek felforr az agyvize és károsodik a tüdeje az első másodpercben. Meg kb az összes szövete sérül, ezt a mondatot nem tudom mire vélni, főleg, hogy előtte kiderült, hogy az író is tisztában van ezekkel. Csak szimplán önmagának akar ellentmondani?

    2014.09.11. 15:24:56

    Bocs, de az űrsétánál nem a nyomáskülönbség a gond?

    Labasmaz 2014.09.11. 15:30:55

    Már csak hejesírni kellene megtanulni, és egész jó kis cikk lesz belőle.

    Látszódna? Akkor az űrben miért nem hallatszódik semmi? Vagy az már báncsa a fülünket?

    mcc 2014.09.11. 16:23:44

    A Szaturnusz gyűrűjén is simán át lehet menni?

    grigorij 2014.09.11. 16:46:47

    Remek Discovery szintű írás.
    Nem kell azzal foglalkozni, hogy a ember a földi légnyomásra van tervezve és a légüres térben a sejtekben lévő folyadék azonnal válik légneművé és a sejteket "robbantja" szét vagy a tüdő működésének is alapfeltétele a földi légnyomás... Gondoljunk csak a pilótákra, a hegymászókra vagy a búvárokra...
    Szerintem meg nem a filmekből kell példát venni, hiszen azokban a színészek sem halnak meg, ha lelövik őket!
    Biológia, fizika és alapszintű iskolázottság elegendő ezen "gondok" megértéséhez. Ugyanez kell továbbá az irodalom, a film és más művészetek felismeréséhez és értelmezéséhez!
    És a durva az rövid u...

    grigorij 2014.09.11. 16:47:56

    Ja kimaradt egy nagyon fontos tévhit!
    Csubakka és Jabba sem létezik ám!

    grigorij 2014.09.11. 16:51:46

    Anettkával meg azért nem illik poénkodni, mert az "űrhatárt" nem a bloggerek etikája határozza meg, hanem definíció!
    Anettka soha nem mondta, hogy űrhajós lett volna, egyszerűen egy klasszikus "űrugrásra" fizetett elő, de a pénz kevés volt így csak a határig jutott!
    Az űrhajós = szakma!
    Alan Shepard is csak űrugrást végzett, de ő kiképzett űrhajós volt.
    Az SR-71-es pilóták pedig nem ugrálnak űrbe, de űrhajósként tekinthetünk rájuk...
    Szóval kevesebb gyűlölködést!

    Kotkodus 2014.09.11. 17:00:58

    a los angelesi égi jelenség a legjobban... :)

    molnibalage 2014.09.11. 17:19:44

    "Kb a 2001: Űrodüsszeia c. filmen kívül mindenki ignorálja ezen tényeket."

    A 2007-es Sunshineban asszem volt olyan jelenet, ahol a csávó szigetelőanyaggal ammennyire tudta körbetekerte magát és úgy ugrott át egyik hajó zsilipjéből a másikba.

    molnibalage 2014.09.11. 17:26:12

    @grigorij: Nem tekinthetsz rájuk. A jenkiknél mindenki, aki felment 50 mérföld fölé, az kapott űjrhajós jelvényt, pedig fizikailag az űr határát a Kármán vonal jelöli ki, ami 100 km táján van, de nem teljesen állandó.

    tryclops 2014.09.11. 17:27:15

    "...és végül oxigén (háttööö)"
    Pedig oxigén is van. CNO-ciklus?

    "kb 6000 °K felszíni hőmérsékletű csillag, így a fénye szép fehér."

    Ha már leszámolunk a mítoszokkal, akkor a színeket se hagyjuk ki. Attól, hogy a 6000 K-t fehérnek látja az EMBERI szem, attól az nem fehér. Színek an-bloc nincsenek, az is csak egy illúzió. :)

    Egyébként kösz a cikket, hajrá, még!

    TothLali 2014.09.11. 17:34:49

    8. A Hold Naptól elforduló oldala sötét.
    5. Nekem egy ausztrál fickó azt mondta, hogy nyáron a Föld tényleg közelebb van a Naphoz

    prosti (törölt) 2014.09.11. 17:35:42

    "Az UV mellett a nagyenergiájú protonok (gamma- és Röntgensugárzás)"

    Talán fotonok, nem? Lófax köze nincs a protonokhoz.

    Makkasz 2014.09.11. 18:14:59

    Az 1-es es 7-es hulyesegek.

    Lehet hogy nem robbanna fel az emberi test az urben, de egy masodperc eleg a halalhoz:
    "Fél percnyi pucér űrsétát maradandó károsodás nélkül túl lehet élni, ha pedig 1-2 percig kapjuk a space-wellnesst, még akkor is jó eséllyel megússzuk a dolgot, de ha kapa is lenne, azt minden bizonnyal a fulladás okozná."

    Ugye egyetlen piciny legbuborektol a verben meghalsz emboliaban. Ha legnemuve valik a vered, en nem garantalok egy mp eletet sem. Ugyszinten a kivakumozott tudo sem alaklmas az eletre tovabbiakban. A bor hiaba lenne kepes kovetni a testnedvek tagulasat, a szervek egymastol valo tavolsaganak megvaltozasa is halalt eredmenyez. A meztelen ursetat gondold at megegyszer.
    A felrobbanast meg nem a bor rugalmassaga miatt kerulod el, hanem mert a folyadek nagy resze testnyilasaidon tud tavozni (szaj, orr ful, szem, felhasado puha reszek...).
    Szerintem egy nagy testnedves kod, kozepen egy surubb goccal kepzodne az emberbol.

    A kinai nagyfal szelessege majdnem mindegy. Olyan vonalakat, amiknek szelesseget szabad szemmel nem latod, vagy ha kornyezetebol kiveszed, nem lathato, esetleg a vonal nincs, csak a kornyezo dolgok elterese miatt latod oda, min d eszlelhetok.

    Fafajok belsugarai jo peldak a szabadszemmel nem lathato szelessegu, megis eszlelheto vonalra.

    A fa evgyuruinek hataran nincs vonal, csak a pici sejtek (sotetebb) talalkoznak a nagyobbakkal (vilagos), es oda latod a vonalat.

    A kinai nagyfal ez utobbi, hiszen a 10 m-es vastagsagan tul mindket iranyban jelentosen megvaltoztatja a kornyezetet, ott levo novenyeket, ARNYEKA is van.

    Szoval az urbelepest meztelenul nem eled tul (lehet nincs robbanas, csak szetfolyas), es a kinai nagyfal konnyeden lathato az urbol szabad szemmel.

    molnibalage 2014.09.11. 18:52:40

    @Makkasz: A fázis változás nem azonnal megy végbe. Termodinamika kezdőknek...

    Bedi 2014.09.11. 18:54:42

    @Makkasz: "Lehet hogy nem robbanna fel az emberi test az urben, de egy masodperc eleg a halalhoz:"

    A gyakorlat nem ezt mutatja. Már fordult elő ilyesmi földi teszteléskor a hatvanas években. 10 másodperc utána fickó elájult. Ha jól emlékszem, kb 1 percig volt vákuumban és miután helyreállt a nyomás, fél perc kellett, hogy magához térjen.

    Makkasz 2014.09.11. 19:13:41

    @molnibalage: muhahaha.
    Ja, ha melegitesz egyszeru folyadekot zart terben akkor nem azonnal.

    Ha nyitott a rendszered a forraspont elerese utan elso pillanattol valamekkora resze gaz halmazallapotuva valik. Vakuumban azonnal legnemuve valik mind. Kerdesed annyiban lehet erdekes, hogy elotte kove fagy-e az illeto, de nem, mert a lehuleshez tenyleg ido kell.

    Egyebkent a testfolyadekokra es a szovetekre sokkal inkabb a szerves anyagokra vonatkozo szabalyok alkalmazandok, mivel maskepp viselkednek, igy peldaul forraspont helyett atmenetek vannak.

    Fontos szabaly meg az entropia is szerveseknel.

    A vakuumba kerulessel azonnal beburekosodik a testfolyadek, es azonnal meghalsz, gyorsabb mint a giotin.

    Makkasz 2014.09.11. 19:14:33

    @Bedi: lol Forrast. Szerintem hulyeseg. Meg a szeme sem repult ki? mekkora vakuum? 0 bar?

    2014.09.11. 19:22:24

    Jó cikk volt, ficces és érdekes, bár az űrsétás túlélős rész valóban nem "életszerű" :)

    lutria 2014.09.11. 19:27:46

    Amúgy meg a Kínai nagy fal csak néhány,stratégiailag vagy okok miatt fontos helyen max.10 méter széles,mindenhol máshol meg csak 4 méter körüli (van ahol meg csak szinte egy földhányás),asszem úgy méretezték hogy egy szekér épp hogy el tudjon menni a közepén.
    Úgyhogy ha így látszódna akkor minden más harmadrendű út vagy bármilyen ilyen széles sáv látható lenne ha eléggé elütne a környezetétől.

    Kültag 2014.09.11. 20:10:56

    egyébként meg a Nap G2 típusú sárga törpe

    gázóra ellenőr 2014.09.11. 20:22:16

    @tryclops: A Napban nincs CNO ciklus. Ahhoz kicsi. Szépen a He szinten meg fog állni.

    gázóra ellenőr 2014.09.11. 20:26:08

    @molnibalage: Termodinamika kezdőknek. De a fázisváltozás azonnal történik.
    Clausius-Clapeyron szerint számolhatod a nyomásból vissza.

    gázóra ellenőr 2014.09.11. 20:27:16

    @Makkasz: "Fontos szabaly meg az entropia is szerveseknel."
    - hogy jön ide az entrópia?

    Nazareus 2014.09.11. 20:41:29

    És a nap nem fehér, hanem zöld. Azaz a zöld tartományban sugároz a legintenzivebben. Az ember azért látja sárgának, mert az emberi szem érzékenyebb a sárga szinre, mint a zöldre.

    Fotósképző · fotoskepzo.hu 2014.09.11. 20:56:36

    Az volt már, hogy a lézerfegyverek sugarát (lövedékét?) sem látjuk, micvel fénysebességgel "száguldanak". Persze az összes scifiben szépen, lassan, láthatóan találják el az ellent? Sőt, még el is ugranak előle! ;)

    @Nazareus: Inkább azért látjuk sárgának, mert a légkör megszűri a fényt, abból is a kéket leginkább, annak meg éppen a sárga a kiegészítő színe.
    Reggel és este vastagabb légkörön halad át a fény, míg hozzánk ér, ezért akkor sárgább(nak látjuk), mint délben (akkor fehérebbnek látjuk, de a valóságban inkább kékesebb).

    ¿Qué tapas hay? 2014.09.11. 21:26:02

    "nagyenergiájú protonok (gamma- és Röntgensugárzás)"

    Nincs itt egy betűhiba? Mert a gamma-, illetve Röntgensugárzás nagyenergiájú fotonokból áll, másrészről a világűrben vannak nagyenergiájú protonok (mint a kozmikus sugárzás része), de ez semmiképp sem gamma-, vagy röntgensugárzás.

    No meg egy védőruházat nélkül a világűrbe került embernek nem a sugárzás fog leginkább ártani, arra már nem marad ideje az életből.

    Makkasz 2014.09.11. 22:45:57

    @gázóra ellenőr: Sehogy, molnibalage buta megjegyzesere (termodinamika kezdoknek), valasz, hogy a szerves anyagok allapotvaltozasait mas szabalyok irjak le.
    Altalaban a kisebb rendezettseg fele haladva energia szabadul fel, de a poszt szempontjabol ennek nincs jelentosege, csa a fiu bluffolt egy kover hulyeseget, raadasul szemtelen modon.

    Nazareus 2014.09.11. 22:56:38

    @bestpixel: Hmm... akkor meg miért kék az ég, ha az szüri meg épp? :)

    Bobby Newmark 2014.09.11. 23:10:09

    @molnibalage: Uh, hát azt erősen kétlem, hogy a Sunshine-ban bármit is sikerült tudományos igényességgel előadniuk. Abban az egy filmben több űrfaszság volt, mint az egész Star Wars sorozatban együttvéve.

    Már rögtön a küldetés tervébe szerelmes lettem. Ahogy elképzelték, hogy nyílegyenesen elindulnak a Nap felé, majd fél év gyorsulás után fotoszférában LEFÉKEZNEK, rükvercbe rakják az űrhajót, és kitolatnak. Meg a fél éves küldetésre vittek magukkal üvegházat. Meg a csóka egész teste AZONNAL jégtömbbé fagyott, amikor kitört a sisakjának az üvege. Meg már az is, hogy összeszedték a Föld ŐSSZES hasadóanyagát, hogy újraindítsák a Napot (!!!), aztán miután az első hajó becsődölt, építettek még egyet... ööö, miből is? Meg ahogy az a másik hajó úgy nyugisan EGY HELYBEN parkolt a Nap és a Merkúr közt.

    Áh, sorolhatnám reggelig. Én azt a filmet vígjátékként néztem.

    Gyurika vagyok 2014.09.12. 00:29:53

    @Makkasz:
    Igazán utánanézhetnél dolgoknak, mielőtt másokat lehülyézel. A poszt teljesen rendben van, bár a nyelvezete kicsit sem tudományos.

    Csak két észrevétel:
    -Miért vonatkoznának más fizikai törvények a szerves anyagokra? Az alkoholok, aldehidek, szerves savak, stb. mind rendelkeznek forrásponttal, csakúgy, mint bármilyen szervetlen folyadék. Vákuumban is hasonlóan viselkednek, jó gyorsan elpárolognak, egy részük kristályosra fagyva csapadékot képez. Pl. az űrhajósok vizeletével

    -Hogyan tudna több liter vér hirtelen gázzá alakulni? A fázisok változása a fázishatárokon indul el és zajlik le. A vérnek kb. fele vérplazma, ennek 90%-a víz. Idő kell míg a szabad folyadékfelszínen a vér víztartalma elpárolog. Csakhogy a vér nagy része a testben be van zárva erekbe, nincs párolgásra alkalmas szabad felszín. A külső nyomás megszűnésekor az oldott gázok és a víz buborékokat képeznek, ahol beindulhatna a gyors párolgás is, de ez a zárt rendszerben nyomásnövekedést okoz, ezért a vér víztartalmának párolgása lelassul. A szilárd szövetek ekkora nyomáskülönbség esetén viszonylag lassan engednek a felszabaduló gázok nyomásának.

    en.wikipedia.org/wiki/Space_exposure

    Egy dokumentált testrobbanásról mégis tud a világ: egy mélytengeri fúrótoronynál 1983-ban a merülőharangból a pihenőkamrába lépés után nem tartották be a "kizsilipelési sorrendet" és az öt áldozat egyike szó szerint felrobbant. Ebben az esetben viszont a nyomáskülönbség 8 atm volt, míg az űrbeli dekompresszió esetén ez csak 1 atm lenne.

    en.wikipedia.org/wiki/Byford_Dolphin

    Makkasz 2014.09.12. 01:18:53

    @Gyurika vagyok: Nem a poszt hulyeseg, csak az 1es es a 7es, laikus szamara is.

    A termodinkamikas vitat hagyjuk, egy nagykepu majom beszolasara reagaltam. A szerves anyagokra nem vonatkoznak mas torvenyek mint a tobbire, ugyanakkor maskepp viselkednek (kulonosen az osszetettek, nagyobb molekulakbol allok), mint az egyszeru folyadekok (pl. koolajat folyekony allapotban felszinre hozod, kivalnak belole az alacsonyabb molekulasulyu gazok, es gaz halmazallapotuva valnak, igy tud pl. beindulni es kitorni egy olajkut akkor is, ha a folyadekoszlok nyomasa nagyobb mint a retegnyomas, mert a folyadekoszlop beburekosodik, surusege lecsokken es bumm).
    De a finomitokban is igy desztillalnak.

    Az egesz szerves viselkedesnek a cikkhez semmi koze, csak a termodinamikas majom miatt irtam.

    Ugyanazt mondom mint te, vakuumban elparolog, buborekot kepez. Mivel egy gombostufejnyi buborek veredben halalos, kepzelj el rengeteg nagyot (a kipattano szemed es testnyilasaidbol villamgyorsan tavozo folyadekokrol ne is beszeljunk).

    Nem kell a vernek gazza valni, eleg ha 2 gramm azza valik a halalhoz.

    Jajj. Az egy atmoszferarol nullara csokkenes billiardszor nagyobb valtozas mint 8-rol 1-re. Most bizonyitottad be hogy felrobban.

    De maradva a buvaroknal, miert halnak meg ha gyorsan jonnek fel? Tized atmoszferas nyomasesesrol beszelunk. Mert buborekok keletkeznek a verukben.

    A robbanassal meg nem ertem miert basztatsz, szerintem sem robban fel feltetlenul (elparolgott es megfagyott testnedvek gombje vesz korul egy surubb gocot), viszont azonnal meghal.

    A giotin eseten allitolag meg 3 mp-ig el a fej, tehat az lassab (persze ez is kamu, a hirtelen nyomasnovekedes maj eses miatt az agy kikapcsol).

    Makkasz 2014.09.12. 01:48:07

    @Gyurika vagyok: @gázóra ellenőr: @Bedi:
    Nezzetek meg mi tortenik az abszolut vakuumhoz kepes meg nagy nyomason:

    www.youtube.com/watch?v=hj8N67oqHKU

    Ez meg jobb (az ember 37 C):
    www.youtube.com/watch?v=pOYgdQp4euc

    Ezt senki nem eli tul.

    Aprosag, felkeszules nelkul, ha 8000 m magasan kitesznek (ahol emberek 60%-a szoktatva egy-kat napot tul tud elni), vagy elszall 10.000 m-en a repulobol a nyomas, elajulsz es meghalsz. Mik ezek az urhoz kepest?

    Sieg 2014.09.12. 03:52:37

    @Makkasz: Hát a források, amiket én olvastam (wikipedia, NASA), azt írják, hogy nem forr fel azonnal a vér, mert a tested (ami ugyan nagyon felfúvódik) ezt megakadályozza, ezért rövid távon (kevesebb mint 30 másodperc) túl lehet élni.

    en.wikipedia.org/wiki/Effect_of_spaceflight_on_the_human_body

    imagine.gsfc.nasa.gov/docs/ask_astro/answers/970603.html

    A NASA cikk egy megtörtént esetet is említ, amikor is gyors újra nyomás alá helyezéssel komolyabb károsodás nélkül túlélte a jóember.

    "A short-term exposure to vacuum of up to 30 seconds is unlikely to cause permanent physical damage. Animal experiments show that rapid and complete recovery is normal for exposures shorter than 90 seconds"

    "The steam may bloat the body to twice its normal size and slow circulation, but tissues are elastic and porous enough to prevent rupture. Ebullism is slowed by the pressure containment of blood vessels, so some blood remains liquid."

    "You do not explode and your blood does not boil because of the containing effect of your skin and circulatory system"

    Azt meg ez a poszt is írja, hogy ha bent akarod tartani a levegőt akkor valószínűleg maradandó tüdőkárosodásod lesz. De ha nem, megúszhatod azonnali károsodás nélkül.

    Mr. Waszabi 2014.09.12. 06:59:48

    Úttörő információkat olvashatunk itt. A magam részéről még nem próbáltam űrsétát pizsiben, más forrásból sem hallottam ilyen kísérlet eredményéről. De szöget ütött a fejembe egy apróság. Az Antarktiszon dolgozó kutatóknak -60 környékén már muszáj védőszemüveget viselniük, különben megfagy a szemük. Nem órák alatt hanem fél perc alatt. Az űrben ennél jóval hidegebb van, tehát nem valószínű, hogy a fél perces sétát kibírná a test anélkül, hogy kopogósra fagyna.

    Bobby Newmark 2014.09.12. 08:51:22

    @Mr. Waszabi: Faszság, az űrben nincs hideg közeg, aminek a szemed át tudná adni a hőt, csak az elpárolgó anyagok "visznek magukkal" testhőt gyorsan a többi csak hősugárzással tud távozni, ami meg lassú.

    Bobby Newmark 2014.09.12. 09:01:39

    @Makkasz: Többen is cáfolják a "senki nem éli túl" tételed, szal valószínű nem a valóság téved.

    zdyzs 2014.09.12. 09:36:05

    A magasröptű áltudományos vitához nem tudok hozzászólni, de a poszt stílusa miatt akkor is megérné elolvasni, ha egy szó sem lenne belőle igaz. Köszi.

    nandras01 2014.09.12. 10:17:49

    "5. A Föld nyáron közelebb van a Naphoz."
    attól függ.
    az északi féltekéről tekintve speciel éppen nyáron van a legtávolabb.
    persze ekkor meg a délin éppen tél van, ezért eléggé értelmetlen dolog ilyen summás megállapítást tenni.
    az azonban igaz, hogy nem a távolság, hanem a napsugarak beesési szöge határozza meg az évszakot.

    2014.09.12. 10:43:41

    @Sieg: Mondjuk kötve hiszem, hogy vissza tudnád tartani a levegőt a tüdődben, tekintve, hogy az orrod nem lezárható...
    Namost, ha kiáramlik a tüdőd , akkor mindjárt van hol a vérnek "buborékosodni".
    Egyébként mi az a vákuum, amire hivatkoznak többen is, hogy túlélte az asztronauta? Mert ugye abszolut vákuum nincs, az űr is csak jól megközelíti.

    2014.09.12. 10:56:00

    @Bobby Newmark: @Sieg: @Makkasz: A NASA sp-3006 számú kutatási eredményei szerint az első 9-11 másodpercben elveszted eszméletedet, és egy percen belül leáll a szíved. Állatkísérletek alapján következtettek, emberkísérlet nem volt.

    Különbséget tesznek dekompresszió és űrbéli esemény között.

    Egyébként még egy rosszabb van:
    Note that this discussion covers the effect of vacuum exposure only. The decompression event itself can have disasterous effects if the person being decompressed makes the mistake of trying to hold his or her breath. This will result in rupturing of the lungs, with almost certainly fatal results. There is a good reason that it is called "explosive" decompression.

    2014.09.12. 10:56:54

    @Könnyen elkaptuk, uram!: Ja, és a megállapításaik szerint NEM a vér kezd el gázosodni először, hanem a szövetek közti folyadék.

    Void Bunkoid 2014.09.12. 11:29:53

    @Makkasz: a vákuumszivattyús videóban a legjobb amikor a csendes, merengős, komolykodó bemutatót szétvideobombázza a csak úgy a semmiből előkerülő és flegmán a kamerába bámuló macska :)

    álfirkász · http://narancsosliba.blog.hu/ 2014.09.12. 12:02:27

    Off: a blog.hu/radar nálatok is megváltozott a korábbihoz képest?

    Gyurika vagyok 2014.09.12. 12:10:33

    @Makkasz:

    "Jajj. Az egy atmoszferarol nullara csokkenes billiardszor nagyobb valtozas mint 8-rol 1-re. Most bizonyitottad be hogy felrobban."

    Láthatóan egyáltalán nem érted az elemi fizikát sem. Egy felület két oldalán fellépő nyomáskülönbségnél nem a két különböző nyomás aránya számít, hanem a különbség a kettő között. Az eredő erő két erő vektoriális különbsége lesz, nem pedig a hányadosa. 8 atm nyomáskülönbség pont nyolcszor akkora erővel feszíti a testfelszínt, mint 1 atm nyomáskülönbség. Az elsőtől "szétrobbanhat", a másodiktól szépen felfújódik.

    Sieg 2014.09.12. 12:28:55

    @Könnyen elkaptuk, uram!: Ja, pont arról szól, hogy ne PRÓBÁLD, mert akkor biztos, hogy a mindenképpen kiáramló levegő roncsolja a tüdődet.

    Tuvalu 2014.09.12. 12:45:00

    @Nazareus: Pont azért lesz kék az ég. A légkör általi "megszűrés" pont azt jelenti, hogy a kék fény elkezd "pattogni" a légkörben. Ha nincs fény, akkor éjjeli sötétség van, ha fenn a nap, akkor meg kéknek látod pont ezért.

    Egyébként amikor a látóhatár közelében vörösnek látszik a Nap, akkor a környezete pont ezért sárga, mert a kék mellett már a sárga is "kiszűrődik" belőle.

    És igen, a Nap színe a hőmérséklete alapján zöld. Sárgászöld, de zöld.

    gázóra ellenőr 2014.09.12. 13:47:50

    @Gyurika vagyok: " A fázisok változása a fázishatárokon indul el és zajlik le."
    - Láttál már forrásban lévő vizet?

    gázóra ellenőr 2014.09.12. 13:49:07

    @Gyurika vagyok: "A szilárd szövetek ekkora nyomáskülönbség esetén viszonylag lassan engednek a felszabaduló gázok nyomásának."
    - Minden szövetben van kémiailag nem kötött víz, kivélve a fogzománcot és a szőrt, hajat.

    ColT · http://kilatasgaleria.blog.hu/ 2014.09.12. 14:13:34

    A Gravitációban is az volt a legnagyobb flash, hogy végre csönd volt az űrben :)

    A nép fia 2014.09.12. 14:25:59

    @molnibalage: És az megvan, amikor a Galaxis őrzőiben Starlord csak úgy végigsasszézik a nyílt űrben, amikor megszöknek a börtönből? Muhhahhahahaa! Akkor azt mondtam: hinnye, én ezt már nem hiszem el! :-D

    ColT · http://kilatasgaleria.blog.hu/ 2014.09.12. 14:38:52

    @grigorij: Menj ki a strandra nyáron, tuti lesz ott pár :D

    5perc 2014.09.12. 16:44:32

    A hosszú, vonalas, kontrasztos objektumok nagy távolságból érzékelhetők szemmel. Egy 30 km-re szálló repülőt még simán látni, pedig csak 40 méter rövid (és 6 méter széles). A 100 km ilyen szempontból nem nagy különbség.

    molnibalage 2014.09.15. 20:54:57

    @gázóra ellenőr: Ha azonnal történne, akkor nem léteznének egykomponensű gáz-folyadék egysúlyi állapotok. Márpedig léteznek...

    molnibalage 2014.09.15. 20:55:45

    @A nép fia: Nem léttem az a Zskat fost és soha nem fogom megnézni szerintem. Már a traileren mindig elkiáltottam magam a moziban, hogy Zskat. Félelmetes, hogy ez a szar nem bukott meg sőt, tarol...

    Leita 2014.09.16. 12:43:49

    a fizikát is ilyen stílusban kellene tanítani...ez volt a legjobb, amit mostanában a blogokban olvastam :D

    Csüngürü Büngürü 2014.09.21. 19:27:04

    nem bírtam végig olvasni, annyira irritált a stílus, amiben ez a cikk íródott...