Manapság is számtalan olyan tudományos tévhit kering közszájon, melyeket készpénzként fogad el olykor még a tudományra nyitott közönség is. Ezek közül szemezgetünk, a csodálatos ifls oldal remek listáját lenyúlva használva útmutatóként.

1. Csupán agyunk 10%-át használjuk ki.

Való igaz, agyunk egy leírhatatlanul bonyolult része testünknek. Ott lakik a lélek, ott jön létre a szerelem, ott érezzük az éhséget, a szenvedélyt, a hideget/meleget, és úgy általában az az irányító központja a csillagporból összerakott húsborítású csontgépünknek. De! Még ha nem is állna rendelkezésünkre egy raklapnyi vizsgálati eredmény ennek a 10%-os LÓ-ságnak az ellenkezőjéről (valójában áll [rendelkezésre]), a józan paraszti ész is azt mondatja, ez egy égbekiáltó marhaság. Csekélyke, néhány kilós súlya ellenére az agy testünk oxigén és a glükóz (magyarul az energiakészletek) 20%-át használja fel. Eszerint tehát a Tervező, vagy az evolúció egy olyan szervet kreált, ami irdatlan energiát vesz fel, viszont 90%-ban kihasználatlan.

Továbbá, nem túl gyakran halljuk azt, hogy "önnek agyrákja van, de micsoda malac, hogy pont a kihasználatlan részeket támadta meg a tumor, így kinyisszantjuk és jónapot." A fej- és/vagy agysérülések áldozatai közül 10-ből 9 embernek simán túl kéne élnie minden gond nélkül. Persze van egy-két példa, mikor pl átmegy egy lövedék valaki velején, de nem hal bele, viszont a mellékhatások (memóriavesztés, koordinációs zavarok, beszédkészség elvesztése) is igen durvák szoktak lenni.

Lehetséges, hogy nem használjuk konkrétan az összes agysejtünket minden időpillanatban, de attól agyunk igenis ki van használva. Az más kérdés ha valaki néha úgy érzi, szellemi teljesítőképességének még nem érte el a felső határát, de ez nem azt jelenti, hogy ne használnánk a vezérlőközpont max kapacitását minden áldott nap.

Végül persze lehet azzal érvelni, hogy "dehát fejszámoláshoz ha teszem azt a hipotalamuszt is tudnám használni, az milyen baró lenne már". Biztosan mindenki úgy emlékezne ránk, mint aki 4 napig fejszámoló hőscsillagként ragyogott a sötét középszer egén, és akit megmagyarázhatatlan módon 48 fokos láz szabadított meg az árnyékvilágtól.

2. Az ujjak ropogtatása ízületi gyulladást okoz.

"Ne recsegtesd az ujjad, mert reszketni fog a kezed!" rémisztgettek minket gyerekkorunkban a gyengébb idegzetű tanárnénik. Bár elsőre logikusan hangzik az ujjpercek folytonos csesztetése hülye hangjuk miatt, és az ebből adódó későbbi fájdalmas degeneratív ízületi gyulladás közti összefüggés, valójában az ez irányú kutatások és vizsgálatok semmiféle bizonyítható kapcsolatot nem találtak a két dolog között. Sőt, 1998-ban egy Donald Unger nevű rendkívül eltökélt és precíz úriember publikálta élete művét. Kísérletében a bal kezén folyton ropogtatta ujjait 60(!!!) éven keresztül, míg jobb kezét békén hagyta. Az ezt követő vizsgálatok nem találtak eltérést két keze ízületeinek egészségi állapotában. 2009-ben Sir Her Dr Unger meg is kapta az orvosi IgNobel díjat fáradtságos munkájáért.

A porcokat védő ízületi tokokban található "ízületnedv" olyan folyadék, mely gyakorlatilag megolajozván ízületeinket úgy mint váll, térd, könyök, csípő stb, segíti mozgásunkat és nem hagyja, hogy ízületeink csikorogva, karistolva forduljanak el egymáson. Amikor ízületeink határértéken vannak terhelve, az ízületi porcot védő ízületi tokok eldeformálódnak, megnyúlnak, az ízületnedv nyomása lecsökken és gázbuborékok(oxigén, szén-dioxid, nitrogén) szabadulnak fel benne. mikor aztán ezek a buborékok kipukkannak, a jól ismert recsegő hangot hallhatjuk. Igazából ettől nem válunk reszkető kezű vénemberré, viszont a társaságunknak fainul bemutatkozunk, hogy mi már ENNYIRE érettek vagyunk látjátok-é?

3. A haj és a körmök halál után tovább nőnek.

Ahhoz, hogy halál után a haj és körmök tovább növekedjenek, a halott személynek továbbra is lélegeznie, ennie, és ezekkel összefüggésben emésztenie is kellene, hogy a növekedéshez szükséges sejtfolyamatok feltételei továbbra is adottak legyenek. Mindezek persze szöges ellentétben állnak az ún. "halál után" dologgal. Ebből adódóan a test a halála után nem termel több keratint, így nincs is miből növekedjen a szőr-körmös.

Azonban meg kell jegyezzük, hogy halál után a körmök és a haj valójában nőni látszik. Ennek oka, hogy a halott bőr fokozatosan kiszárad, és ennek következtében összezsugorodik, visszahúzódik mind a hajtövekről, mind pedig a körömágyakról. A szőrt és körmöket a nedvesség vesztés nem befolyásolja, így megőrzik méretüket, tehát a zsugorodó bőrhöz képest növekedni látszanak. Ez magyarázza a frissen borotvált frissen halott férfiaknál a borosta post-mortem misztikus megjelenését is. Sok temetkezési vállalkozó nyílt koporsós temetés előtt egy vödör hidratáló krémmel keni a holttestet, a ravatalozás nyugodt körülményeinek biztosítására.

4. A lenyelt rágógumit hét év alatt tudja megemészti a szervezet.

A lenyelt rágógumit nem hét év alatt tudja megemészteni a szervezet. Valójában egyáltalán nem tudja azt megemészteni. Eltekintve egy csekély mennyiségű édesítő- és ízesítőszertől, a rágógumi nem tartalmaz olyan anyagokat melyeket a gyomor le tudna bontani a test hasznára. A rágó nagy része rugalmas polimerekből (elasztomer) készül, növényi olaj alapú segédanyagokkal és glicerinnel, melyek segítenek megakadályozni a rágó kiszáradását és megkeményedését. Miután a lenyelt rágóból a test mindent kivont amit tudott, a maradék a többi salakkal együtt ugyanannyi idő alatt távozik a déli áramlattal.

No ez persze nem azt jelenti, hogy gumit nyelni jó ötlet. Ha sokat nyelünk elzáródhatnak az emésztő útjaink, és ezt a fajta dugulást már csak egy belgyógyász háríthatja el. Nagyobb gubancot okozhat, ha odabent találkozik más, szintén nem emészthető dolgokkal és fuzionál velük. El tudjuk képzelni mi sérüléseket is okozhat a rágóba ragadt szotyolahéj, dinnyemag vagy borotvapenge. Szóval bár nem kering 7 évig a szervezetben mint Brad Pitt Tibetben, de azért mégis jobb ötlet kicsulázni egy kukába a megunt gumit, illetve a kis lurkókat is csak az után örvendeztessük meg rágóval, miután megtanulták NEM lenyelni azt.

5. A Holdnak van sötét oldala.

A Földről a Hold kb 59%-át láthatjuk (nyilván nem egyszerre, még teliholdkor sem). A maradék 41%-ot sosem látjuk, tehát akkor annak az örök sötét birodalmának kell lennie, ugye? Nos nem.

Ez a félreértés az ún. árapály-zár, vagy gravitációs-zár effektusból ered, mely értelmében egy égitest egy másik égitest felé mindig ugyanazon "arcát" mutatja. Ennek következtében úgy tűnik, hogy a Hold nem forog. Valójában forog az, csak éppenséggel egy körbeforgási ideje pontosan megegyezik a Föld körüli keringési idejével. A Föld Nap körüli keringési idejébe (1 év) 365,25 körülfordulás fér bele, csak úgy mondom. Szóval, mi csak a Hold egyik felét láthatjuk, de ez nincs semmilyen hatással az általunk sosem látható oldal világosságára.

Teljes napfogyatkozáskor például az általunk sosem látható holdoldal fürdik a napfényben. A Hold különböző fázisai alatt (újhold, fogyóhold, stb) az általunk látott kis sarlón kívül is éri napfény a kísérőnket. Valójában a Holdnak a felét ugyanúgy éri folyamatosan a napfény, mint a mi bolygónk egyik felét (nyilván ha nem áll valamelyik a másik elé a Naphoz képest). Való igaz, hogy egyik oldalát innen sosem láthatjuk a Holdnak, de az a fél kb annyira permanensen sötét, mint amennyire permanensen tisztességes az egyszeri politikus.

6. A villám sosem csap kétszer ugyanabba a fába.

"A villám sosem csap kétszer ugyanabba a fába" szólásmondás arra vonatkozik, hogy ha történik velünk valami borzalom, akkor az még egyszer nem történhet meg újra. Ennek viszont sajna semmi köze sincs az igazi villámokhoz (és az élethez sem kettőspont nyitott zárójel).

A villám nem más mint egy óriási elektrosztatikus kisülés, mely keresi a kisüléséhez vezető legkisebb ellenállású utat, és sajna van annyira türhő módon ignoráns, hogy nem érdekli, hogy járt-e már valaha azon az úton, vagy sem. A magasabb fák, felhőkarcolók meg még ráadásul rövidítik is ezt a folyosót, szóval a paraj villámok nem átallnak többször is az erdő legcolosabb entjének életébe egy kis vibrálást hozni, konkrétan az Empire State Building pedig évente nagyjából száz villámtól kap kokit a fejire.

2003-ban a NASA közzétett egy tanulmányt, melyben 386 felhő-föld villámot vizsgáltak. Ebből kiderül, hogy ezen villámok kábé harmada egyszerre több helyre is becsap. Tehát nem csak hogy bevághat a villám kétszer ugyanoda, de egy csapással akár kétszer is megteheti ezt. Paraszt villámja.

7. A telihold befolyásolja a viselkedést.

Klasszikus mítosz, melynek számtalan variációja ismert, és melynek valóságos mivoltára esküdöznek az emberek. Főleg azok állítják hogy megfurcsulnak az emberek a teliholdtól, akik idős és/vagy mentálisan kihívásokkal küszködőkkel kell dolgozzanak. Sokan próbálnak sokféle -szerintük- logikus és tudományos magyarázatot adni a jelenségre, köztük olyan betonszilárd alapokon nyugvó teóriákkal is, hogy a "telihold az árapály erőkkel megbolygatja az agyvizet" Bazzz!! De még például az oly higgadt és hűvösen logikus szervezet, mint a Scotland Yard is több rendőrt hív be szolgáltra telihold idejére, felkészülvén a várhatóan nagyobb számú erőszakos bűncselekményekre és balesetekre.

Ezen témát már csilliószor megvizsgálták oda-vissza, de csak elenyésző mértékű kölcsönhatást tudtak kimutatni a telihold és a zavaros, kiszámíthatatlan viselkedés között, bizonyítani pedig már természetesen egyetlen ilyen feltételezett összefüggést sem sikerült. Néhány alkalommal ugyan ki tudták mutatni, hogy egyik vagy másik telihold idején megugrott a bűncselekmények és az erőszakos viselkedések száma, de miután megvizsgálták a dolgot egészében, kiderült, hogy ezek az esetek valamilyen nemzet ünnepnapon vagy hétvégén történtek, amikor alapból is több alkohol folyik a rágótól elzárt belecskébe, szóval telihold elmélet buboréka ismét kipukkadt(RECCS!). Szóval semmi félnivalónk nincs a teliholdtól, hacsak nem vagyunk vérfarkasok, vagy gayfarkasok mint az a tvájlájtos nyálgép...

8. Magas épületről ledobott pénzérme embert ölhet.

Ha felmegyünk az Empire State Building tetejére (remélhetőleg az után, hogy egy villám megbombázta már aznap) és ledobunk egy aprópénzt, az nem fog végezni egy járókelővel sem odalenn. Egy érme néhány gramm tömegű lapos kerek valami. Ha le is dobjuk/ejtjük a burzsuj kalifa tetejéről, akkor sem tud felgyorsulni a kis súlya, a NEM aerodinamikus formatervezése és a galád légellenállás miatt. Persze Galileo Galilei már rég megállapította, hogy a Föld egyformán vonzza a különböző tömegű testeket, viszont ahhoz, hogy egy könnyű aprópénz halálos csapást mérhessen bárkire, légüres térben kellene zuhannia a mai legmagasabb épületnél is jóval magasabbról.

Egy nagy ház tetejéről leejtett érme becsapódása kb annyira fáj, mintha megfricskáznák a fejünk lágyát. Idegesítő, kellemetlen, de nem halálos. Persze ha egy nagyobb tömegű, jóval áramvonalasabb dolgot dobunk le nagy magasságból az már komoly (esetleg halálos) sérüléseket is okozhat, nem divatból hordják azokat a nagyon csecse sárga sapkákat építési területeken. De persze ha az ujjrecsegtetésünkkel még nem bizonyítottuk mennyire szellemi rövidnadrágok is vagyunk valójában, akkor a pénzhagyigálással nyomatékosíthatjuk pajtijaink felé e fontos üzenetet.

9. A cukor hiperaktívvá teszi a gyerekeket.

Bárki, aki volt már olyan szülinapi gyerekzsúron, ahol torták, cukros üdítők és csokihegyek csaltak mosolyt az amúgy is vidám gyermeki arcokra, igencsak helytállónak gondolhatja eme mítoszt. Nincs azonban semmilyen bizonyított összefüggés a sok cukor és a gyermekkori hiperaktivitás között (eltekintve attól az életszerű esettől, mikor a gyermeknek valamilyen inzulin zavaros betegségével még némi mentális problema is párosul). A szülinapokon és egyéb, szülőket anyagilag romokba döntő összejöveteleken tapasztalható fokozottan aktív állapot sok mindennel magyarázható, kezdve a többi hangos büdös kölök jelenléte okozta izgalomtól a "mitkapok?mitkapok?" lázas gerjedelemig.

Természetesen nem arról van szó, hogy számolatlan mennyiségben kellene beletargoncázni gyerekeinkbe a cukrot. Egy átlagos Amerikai emberke manapság 78 kiló(!!!) cukrot táplál be a rendszerbe évente (az 21 deka naponta). Ugyanez az érték ugyanezen népségnél 200 évvel ezelőtt még 4 kiló volt éves szinten. A túl sok cukor a fognyűvő manók irreverzibilis túlszaporodásán felül elhízáshoz, magas vérnyomáshoz, cukorbetegséghez vezethet, plusz a BÁRMILYEN-RÁK kialakulásának esélyét is növeli. Szóval csak csíínnyán a cukival!

10. Az antibiotikumok megölik a vírusokat.

Na ez az okosság minden télen előkerül, különösen influenza járvány idején. Az antibiotikumokat baktériumok lezúzására fejlesztették ki. Az influenzát, de még egy szimpla tróger megfázást is vírus okoz, szóval ezekben az esetekben annyi haszna van az antibiotikumnak, mint Schmuck Andor NYOLC egészbensült cocából álló ebédje mellé rendelt diétás kólának a fürdőruhamodell testalkatért vívott harcban. Sokan vannak vele úgy, hogy "azért valamilyen szinten biztos segít a vircsik ellen, úgyhogy hadd szóljon, ide nekem az antibiót!" De ezzel nemcsak, hogy nem segítenek szervezetüknek, de még ártanak is vele. Antibiotikumok rendeltetésükkel ellentétes használata, illetve a rosszul felírt adagolás a szervezetben sunyuló sima baktériumokat egy idő után ellenállóvá teszi azok ellenszerére. Ezáltal iggen dúrva "szuperbaktériumokat" létrehozva, melyek százszor rosszabbak és ellenállóbbak mint pl az eredeti vírusos megbetegedés.

Az amerikai betegségmegelőzési és járványügyi központ (CDC) jelentése szerint, csak az USA-ban évente több tízmillió esetben írnak fel antibiotikumokat vírusos megbetegedésekre, főképp a dokik tájékozatlansága miatt, vagy a betegek nyomására(!!!)!!! Hát miezmár?

-Beleléptem egy rozsdás szögbe doktor úr, kérnék egy adag jé vitamint.
-Dehisz önnek tetanuszra volna szüksége.
-Mondom jéévitamin gyökér!!
-Rendben, parancsoljon. Nyugodjék békében.

Le kell szögezzük, hogy a tudomány, és azon belül az orvostudomány jó. A sötét középkorban kb 30 év volt az átlag életkor, és nem azért mert mindenki szétpartizta -drogozta -köszörülte a hedonista agyát, és mikor 30 lett felszállt a körhintára mint a Logan futásában! A védőoltások előtti időkben a gyermekvállalás egy érmefeldobáshoz hasonlatos fifti-fifti lutri volt. Persze a konstans háborúzás, az ergya kaják, a nem létező közbiztonság is sokat nyomott a latba, de a fő ok az volt, hogy az orvostudomány például a láz elleni leghatékonyabb gyógyírként a koponyalékelést ismerte. Szóval... az orvostudomány klassz dolog, viszont nem kell PEZ-adagolóból nyomatni az antibiotikumot az első köhintésre.

Nos, ennyi lett volna a tudományos mítoszok listája, melyet arcátlan módon loptam bár így, hogy beismertem csak csentem és fordítottam a parádés I Fucking Love Science oldaláról, melyet egyébként mindenkinek ajánlok napi olvasásra. Remélem 1-2 dologban tudtam újat fordítani, a legközelebbi alkalomig pedig: legjobbakat mindenkinek!